Ráckeresztúri Petõfi Sándor Általános Iskola2465 Ráckeresztúr, Szent János tér 31.Tel.: 06 25 455 806 Email: alsosuli@rackeresztur.hu Web: iskola.rackeresztur.hu
A ráckeresztúri Petõfi Sándor Általános iskolapedagógiai programjaElfogadva: 2013. március 21. Hatályos: 2013. szeptember 1.
T A R T A L O M J E G Y Z É K
I.Iskolánkról 3
II. Az iskola nevelési programja. 6
1. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 6
2. A személyiség- és közösség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok.. 10
3. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggõ pedagógiai tevékenységek: 17
4. Tehetség- és képességkibontakoztatást segítõ tevékenység. 20
5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.. 21
6. Szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek.. 23
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása. 24
8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelõ-oktató munkát segítõ eszközök és felszerelések jegyzéke 27
9. A szülõk, tanulók és pedagógusok együttmûködésének formái 28
II. Helyi tanterv. 31
1. Kerettantervek.. 31
2. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 31
3. Mindennapos testnevelés. 32
4. A választható foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai 33
5. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 33
6. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 34
7. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek.. 42
7.1. Az iskola egészség- és környezeti nevelési programja. 42
8. Az iskola környezeti nevelési programja. 45
1. számú melléklet 48
A Petõfi Sándor Általános Iskola tanórai és tanórán kívüli foglalkozásainak óraszámai 48
2. számú melléklet 49
PETÕFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA ÓRATERVE.. 49
I.Iskolánkról
Iskolánk hivatalos adatai:
az iskola neve: Ráckeresztúri Petõfi Sándor Általános Iskola
címe: 2465 Ráckeresztúr, Szent János tér 31.
az intézmény fenntartójának neve:Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
címe: 2462 Martonvásár Szent László u.24.
az intézmény típusa: általános iskola
évfolyamok száma: 8
OM azonosító: 030101
Településünk és iskolánk rövid bemutatása
Ráckeresztúr Fejér megyei település, a Szent László-völgy alsó szakaszának bal partján helyezkedik el. Martonvásártól délre 8 km, Ercsitõl északnyugatra 6 km távolságra fekszik. Lakosainak száma kb. 3300 fõ. A lakosság egy része mezõgazdasági tevékenységgel foglalkozik, a másik része pedig a környékbeli települések (fõleg Százhalombatta, Ercsi, Érd stb.) ipari és kereskedelmi létesítményeiben talál magának megélhetést. Sok alacsonyan iskolázott lakosa van a településnek, akik többnyire a munkanélküli réteget is alkotják. Ezek a családok súlyos problémát és jelentõs feladatot rónak mind az önkormányzatra, mind az iskolára.
Az általános iskola 1998 óta Petõfi Sándor nevét viseli. Intézményünkben évfolyamonként két osztályban alsó és felsõ tagozatos diákok tanulnak.
Szinte minden tanévben a tanulói létszám majdnem 20 %-a, azaz kb. 50 gyerek tekinthetõ halmozottan hátrányos helyzetûnek, mivel valamelyik (esetleg mindkettõ) szülõje csak 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezik és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül a család.
A fenti adatok alapvetõen meghatározzák mozgásterünket és célkitûzéseinket egyaránt.
A 2006-2007-es tanévben iskolánk minden pedagógusa részt vett egy olyan egész évben tartó továbbképzésen, amelynek keretében új pedagógiai módszereket sajátíthattunk el a hátrányos helyzetû gyermekek felzárkóztatása, illetve tehetségük hatékonyabb kibontakoztatása érdekében. Ezeket a módszereket a 2007/2008-as tanévtõl már tananyagba beépítve alkalmazzuk, megkezdtük az IPR rendszer bevezetését, melyhez a 2007/2008-as tanévre elnyertük a fejkvóta támogatást is.
Az önkormányzat és a település alapvetõen elismeri munkánkat, elfogadó iskolánkkal szemben, azonban az intézmény felszereltsége, tárgyi és környezeti ellátottsága évtizedes elmaradást, hiányosságokat tükröz. Nehezíti helyzetünket, hogy az alsó és felsõ tagozat külön épületben mûködik, ez mind a tantestület, mind pedig a gyermekközösség megosztottságát is eredményezi, nehezíti az integrációs program végrehajtását.
Kitörési pont lehet számunkra, ha megvalósul az évek óta dédelgetett terv, mely szerint egy felújított épületben tanulhat majd együtt az alsó és felsõ tagozat, s itt már lehetõség nyílik a testi fogyatékkal élõ tanulók integrált oktatására is. E terv megvalósulását mind az iskola, mind pedig az önkormányzat igyekszik pályázatok segítségével elõrébb mozdítani.
Amit iskolánk diákjainak kínálni tudunk:
- Szeretetet és elfogadást, mert ez az emberi kapcsolatok alapja.
- Családias, vidám, de szigorú légkört, melyben a gyermek megtanulhatja, hogy diákként kötelességei vannak, melyek teljesítése által növekszik és fejlõdik olyan fiatallá, aki képes lesz helyét a középiskolában, majd az életben is megállni.
- Értékközvetítést. Az iskolát nemcsak oktató, hanem nevelõ intézménynek is tekintjük. Ezért törekszünk arra, hogy az általunk fontosnak tartott értékeket – elsõsorban saját személyes példánk által- közvetítsük diákjainknak. Csak néhányat kiemelve ezek közül: hazaszeretet, felnõttek és társak tisztelete, az erõfeszítés megbecsülése, a lustaság elítélése stb.
- Korszerû pedagógiai módszereket (differenciálás, kooperatív tanulási technikák, projekt módszer stb.). Ezek a módszerek lehetõvé teszik, hogy diákjaink egyéni fejlõdési ütemét szem elõtt tartva, a számukra legoptimálisabb tanulási módszert válasszuk ki és alkalmazzuk a tanórán. Mivel minden gyerek más, az a mód is más, ahogy hozzá a legközelebb tudjuk hozni az elsajátítandó anyagot.
- Iskolaotthonos oktatást. A 2007-2008-as tanévtõl új lehetõséget és új képzési formát kínálunk a hozzánk beiratkozó gyerekek számára. A két induló elsõ osztály közül az egyiket iskolaotthonos rendszerben indítjuk, aminek lényege a következõ: A gyerekek reggeltõl délután négy óráig az iskolában vannak, s a nap végeztével a táskájukat sem kell hazavinniük. A délelõtti órákban az „elméleti” tárgyakat tanulják (matematika, olvasás, írás stb.), hosszabb óraközi szünetek beiktatásával, mint amit a hagyományos képzési mód lehetõvé tesz. Délben megebédelnek a gyerekek, majd egy hosszú levegõzés és kinti játék után a tanító nénivel megcsinálják a házi feladatot. Ez a közös leckeírás kiváló lehetõséget nyújt arra, hogy a gyerekek megtanuljanak tanulni, elsajátítsák, hogy mit mi után célszerû elvégezni, melyik feladatra mennyi idõt lehet és kell szánni és hogyan a legkönnyebb a memoriterek megtanulása. A délutáni órákban a készségtárgyak elsajátításával foglalatoskodnak a diákok, rajzolnak, énekelnek stb. Már elsõ osztálytól sor kerül hetente egy idegen nyelvi óra és egy számítástechnika óra megtartására is, amelyeket terveink szerint harmadik osztálytól emelt óraszámban tanulnának a gyerekek.
- Sporttagozatot. Felmenõ rendszerben kínáljuk minden érdeklõdõ számára a sporttagozatot, amely heti öt (testnevelés szakos tanár által megtartott) testnevelésórát, plusz sportköri és szakköri lehetõséget biztosít a jelentkezõk számára elsõ osztálytól kezdve. Az emelt szintû testnevelés-oktatásnak része az úszásoktatás, melyet utaztatással tudunk megoldani.
- Néptánc oktatást. Minden alsó tagozatos osztály számára tantervben szerepel heti egy óra, melyet szakképzett néptánctanár tanít.
- Felsõ tagozaton heti három-négy órában idegennyelv-oktatást (választható: angol vagy német). Matematikából illetve magyar nyelv és irodalomból (felvételi tárgyak) nívócsoportos oktatás, 7-8. évfolyamon emelt óraszámban felvételi elõkészítõ mindkét tárgyból. Informatikaoktatás. Terv szintjén: választható számítástechnika -, illetve nyelvtagozat.
- Alsó és felsõ tagozaton egyaránt napközis ellátást, melynek keretében reggel 7 órától tanári ügyeletet tartunk, a gyerekeknek lehetõsége nyílik napi háromszori étkezésre az iskolában, valamint a tényleges napközi idõben levegõzésre, házi feladat elkészítésére, s amennyiben idõ engedi, szabadidõs tevékenységre is.
Amit diákjainktól elvárunk:
- Szeretnénk, ha minden hozzánk járó diák elfogadná, hogy mindenkinek az egyéni szabadsága csak addig tart, amíg mások szabadságát nem sérti.
- Szeretnénk, ha elõször minden diák a kötelességeire koncentrálna, és csak utána a jogaira
- Szeretnénk, ha tisztelnék szüleiket, tanáraikat, társaikat.
- Szeretnénk, ha tehetségükhöz mérten a legtöbbet hoznák ki magukból.
- Szeretnénk, ha még 14 éves korukban is kedves gyerekek, és nem kis felnõttek lennének (külsõleg és belsõleg egyaránt)
- Szeretnénk, ha betartanák a házirendet.
- Szeretnénk, ha minden diák megértené, hogy a szigorunk õértük van.
- Szeretnénk, ha korukhoz mérten önfegyelmet is tudnának gyakorolni.
- Szeretnénk, ha szüleik megértenék, hogy a barikád azonos oldalán állunk.
- Szeretnénk, ha kicsik és nagyok is szeretnének minket, hiszen ez az emberi kapcsolatok alapja.
A fent felsoroltakat figyelembe véve és összegezve iskolánk küldetésnyilatkozataként Dorothy L. Nolte gondolatait vesszük alapul:
„Ha a gyermek együtt él a megértéssel,
Megtanulja a türelmet.
Ha a gyermek együtt és a buzdítással,
Megtanulja a magabiztosságot.
Ha a gyermek együtt él a dicsérettel,
Megtanulja mások megbecsülését.
Ha a gyermek együtt él a jóváhagyással,
Megtanulja szeretni magát.
Ha a gyermek együtt él az elfogadással,
Megtanul szeretetre lelni a világban.
Ha a gyermek együtt él az elismeréssel,
Megtanulja, hogy céljai legyenek.
Ha a gyermek együtt él az önzetlenséggel,
Megtanulja a nagylelkûséget.
Ha a gyermek együtt él a barátságossággal,
Megtanulja, hogy a világ olyan hely, ahol jó élni.
Ha a gyermek együtt él a nyugodt derûvel,
Megtanulja, hol találjon lelki békét.”
II. Az iskola nevelési programja
1. Az iskolában folyó nevelõ-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
Pedagógiai alapelvek, értékek
Alsó és fölsõ tagozatos pedagógusaink egyaránt hisznek a nevelés lehetõségében, munkájuk fontosságában, tisztában vannak felelõsségükkel.
A mi iskolánkban a nevelõ-oktató munka során a következõ nevelési és didaktikai alapelveket tartjuk alapvetõ jelentõségûnek:
Nevelési alapelvek:
komplexitás elve
egyenrangúság elve
tapasztalatszerzés elve
következetesség elve
motiváció elve
koncentráció elve
életkori- és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve
bizalom elve
külsõ hatások elve
rendszeresség és fokozatosság elve
tudatosság és szakszerûség elve
személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve
azonos életkorú gyermekek különbözõségének elve
felelõsség elve
szakmai önállóság elve
vallási és világnézeti semlegesség elve
hátrányos megkülönböztetés tilalmának elve
integrált pedagógiai rendszer megvalósítása
multikulturális gondolkodás elve
kooperatívitás elve
a gyermek mindenek felett álló érdekének elve
kompetencia alapú nevelõ-oktató munka.
A Közoktatási Törvény lehetõvé teszi a 2007-2008-as tanévtõl – bizonyos anyagrészek-, projekt módszer szerinti oktatását. Ezt a lehetõséget kihasználva nevelõtestületünk, a mindenkori év tervezésénél (Munkaterv) bõvíti az anyagrészek körét. A tanév utolsó hete a projekt-hét lett, melynek keretében 2-3 projekt kerül megvalósításra, melyre a felkészülés az elsõ félévben megkezdõdik. Az iskola fenntartja annak lehetõségét, hogy a jövõben a projektoktatást mint módszert a tanév más idõpontjaiban is alkalmazzuk. Ezzel párhuzamosan, tanulásszervezési módszerként alkalmazzuk a kooperatív tanulási technikákat, mely tiszteletben tartja a tanári szabadságot, a lehetõ legnagyobb önállóságot biztosítja a diáknak, tapasztalati tanuláson alapul és mindennek az integrált felzárkóztatás.
Az iskolában folyó nevelõ- oktató munka céljai, feladatai, eszközei
Iskolánk céljait és feladatait a Nemzeti Alaptanterv, a kerettanterv határozza meg.
A hagyományosan alsó és felsõ tagozatra bontott iskolaszerkezet tartalmilag a következõképpen alakul:
Az 1. évfolyamon kezdõdõ és a 2. évfolyam végéig tartó bevezetõ,
A 3. évfolyamon kezdõdõ és a 4. évfolyam végéig tartó kezdõ
Az 5. évfolyamon kezdõdõ és a 6. évfolyam végéig tartó alapozó,
A 7. évfolyamon kezdõdõ és a 8. évfolyam végéig tartó fejlesztõ szakasz.
Az életkorok szerinti nevelési feladatok komplex módon jelennek meg az iskola nevelési rendszerében.
Iskolánkban a bevezetõ szakasz elõtt adott évben öt alkalommal iskola elõkészítõ foglalkozást tartanak a következõ tanév elsõ osztályos tanítói, a pedagógiai asszisztensek, a gyógypedagógus és az iskolavezetés. Míg a tanítók a gyerekekkel ismerkednek és képesség felmérõ foglalkozásokat tartanak, addig a szülõknek az iskolavezetés szakemberek segítségével könnyíti meg az iskolakezdést.
Az alapfokú nevelés, oktatás elsõ-és második szakaszába, a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése áll.
A bevezetõ szakaszban iskolába lépõ kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklõdést és nyitottságot. Fogékonnyá teszi a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít és alapvetõ képességeket és alapkészségeket fejleszt. Ez a szakasz a kíváncsiságra és érdeklõdésre épít, és az ezáltal motivált munkában fejleszti a tanulóban a felelõsségtudatot, a kitartás képességét.
A2007/2008-as tanévtõl az elsõ osztályban iskolaotthonos rendszerû oktatás is folyik, ahol a tanulók képességeik szerint különbözõ plusz foglakozások közül választhatnak délutánonként. A következõ tanévektõl szülõi igény szerint további évfolyamokon is felmenõ rendszerrel biztosítjuk ezt a lehetõséget.
A kezdõ szakasz épít az elsajátított elemi ismeretekre, mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.
Az alsó tagozat támogatja az egyéni képességek kibontakozását, törõdik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetébõl vagy eltérõ ütemû érésébõl fakadhatnak.
A közvetlenül összefüggõ két szakasz módot teremt minden tanuló számára, hogy képességeinek megfelelõ tempóban haladva,- lehetõleg bukásmentesen- így súlyos kudarcok nélkül sajátítsa el az alapkészségeket és a továbbhaladáshoz szükséges elemi ismereteket.
További céljaink:
a törvényes intézményi mûködés
a szakmai színvonal emelése
esélyegyenlõség megteremtése, hátránykompenzáció
tehetséggondozás differenciálással
kompetencia alapú felmérésre való tanórai felkészülés, kiemelten a 4. 6. 8.évfolyamon
a testnevelés tagozatos oktatás és a mindennapos testnevelés hatékonyabbá tétele
egészséges életmódra nevelés, az egészséges életmód megalapozása
lehetõleg minden gyermek számára biztosítsunk képességének, érdeklõdésének megfelelõ programokat, tevékenységi formákat
a tárgyi tudás mellé a gyermek szerezze meg mindazokat a kommunikációs- és gyakorlati képességeket is, amelyek segítségével önmaga és mások számára hasznosítani tudja ismereteit.
a szülõkkel olyan szemléletben együttmûködni, hogy az iskola és a szülõ egyaránt érezze: közösek céljaink és érdekeink
az európai kultúra, szellemiség beépítése az alapmûveltségbe.
Iskolánk, mint ahogyan az Alapító Okiratban meghatároztuk, fogadja a látás, hallás, mozgássérült diákokat, továbbá egyéb okok miatt hátrányba került gyermekeket, mert mi is azt valljuk, hogy minden gyermeknek joga, hogy képességeinek, érdeklõdésének, adottságainak megfelelõ nevelésben és oktatásban részesüljön, hátrányos megkülönböztetés nélkül. Az integráltan oktató iskolában a nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. Az integráció akkor sikeres, ha nem csupán egyszerû fogadás, hanem befogadás valósul meg. Ez a mi célunk is.
Az iskolában folyó nevelõ, oktató munka feladatai:
iskolánkban otthonos légkör, szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk
az oktatás során figyelmet fordítunk a tanulók egyéni képességeire
nagy figyelmet fordítunk a tanulók teljes személyiségének fejlesztésére, az általános emberi értékek továbbadására
testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges nemzedék kinevelése, olyan fiatalok hagyják el az iskolát, akik képesek az életben biztonsággal eligazodni
diákjaink sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket
tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a tisztességes munkának becsülete legyen
integrált oktatás (IPR)
sporttagozat
folyamatosan kapcsolatot tartani a szülõkkel, az önkormányzattal, a társintézményekkel és természetesen a felsõ tagozattal
Nevelési feladatok tanórán kívüli szinterei:
szakkörök
versenyre felkészítõ foglakozások
korrepetálások
egyéni feladatmegoldó versenyek
iskola elõkészítõ foglakozások
napközi
,diákönkormányzati programok
Integrációval kapcsolatos feladatok:
óvodából az iskolába való átmenet programja
Kulcskompetenciákat fejlesztõ programok és programelemek
Az integrációt segítõ tanórán kívüli programok, szabadidõs tevékenységek
Az integrációt elõsegítõ módszertani elemek alkalmazása
Mûhelymunka - a tanári együttmûködés formája
A háromhavonta kötelezõ kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei
Multikulturális tartalmakkal kapcsolatos programok
Együttmûködési, partnerségi kapcsolat a Gyermekjóléti Szolgálattal, más szakszolgálatokkal
Szülõk bevonása
„A pedagógus hit kettõt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetõk, s hogy (az eddiginél többre) taníthatók.” (Németh László)A nevelõtestület a nevelõ-oktató munka eszközei, eljárásai az alsó és felsõ tagozatban:
frontális osztálymunka
önálló munka
differenciált csoportmunka
differenciált egyéni munka
projektmunka
kooperatív csoportmunka
drámapedagógia
Az integrált nevelés tanulási és tanítási eszközrendszere:
hatékony tanuló-megismerési technikák és patronáló rendszerek
árnyalt tanulóértékelés a szülõk bevonásával
projektpedagógia
Tantestületünk projekt terve:
lépés: A feladatok, témák meghatározása, melyek kapcsolatban állnak valamilyen konkrét helyzettel, a mindennapi élettel, a résztvevõk érdeklõdésével.
lépés: Tervezés, vagyis a folyamat alakítása, az egymásra épülõ lépések megbeszélése.
lépés: Kivitelezés, a cselekvõ együttmûködés, a szükséges eszközök, különbözõ munkatechnikák valamint a közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása. Fontos a különbözõ tantárgyi ismeretek integrációja az összefüggések felismerésére irányuló gondolkodás fejlesztése érdekében. Jó, ha a tevékenység során valamennyi érzékszervet bekapcsoljuk. Ebben a szakaszban van lehetõség az esetleges problémák megoldására, szükség esetén az eredeti terv rugalmas módosítására.
lépés: Felülvizsgálat, a munkafolyamat és az elkészült alkotások csoportszintû értékelése. Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása kiállítások, beszámolók, viták, bemutatók keretében.
lépés: Továbbfejlesztés a felvetõdõ kérdések, az értékelés fényében, a további feladatok, esetleg új projektek kidolgozása.
2. A személyiség- és közösség fejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
Általános feladatok:
A gyermek és ifjúkori iskolázásnak különleges, késõbbi változásokat is befolyásoló szerepe van. Az, hogy a gyermeki milyen emberré lesz, függ az örökléstõl, a környezettõl és a neveléstõl.
A nevelési cél mindig azt fogalmazza meg, milyen embertípus alkalmas leginkább a jelen és tervezhetõ jövõ társadalmi feladatainak a megvalósításához. Bár e célt állandóan alakítja a valóságos társadalmi gyakorlat folyton változó szükségleteivel, mely mindig a jelenkor igényeit, elvárásait tükrözi, az iskolában mégis elõre kell tereznünk.
Minden gyermeknek meg kell adni a lehetõséget, hogy elérje teljesítõképességének maximumát, s a modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnõtté válhasson, aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelõsséget érez környezete és embertársai iránt.
1. Közvetítjük:
- az alapvetõ, tudományos igényességû ismereteket
- erkölcsi, etikai értékeket
- helyes magatartási és viselkedési normákat
2. Fejlesztjük tanulóink:
- gondolkodását, hogy értelmes, kritikus, kreatív legyen
- kommunikációs, manuális képességeit
- folyamatos igényét a tanulásra
- döntési készségét, érdeklõdését mások és a világ dolgai iránt
- egészséges életmódra törekvését
- akaraterejét.
A fentiek segítségével célunk, hogy:
- harmonikusan be tudjanak illeszkedni, mikro-makro környezetükbe
- dönteni tudjanak reális továbbtanulásukról
- megbízhatóvá váljanak
- önértékelésük helyes legyen
- megfelelõ önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel rendelkezzenek
- pontosak, rendszeretõk, udvariasak, önállóak legyenek
- magas mûveltség és jó szervezõkészség birtokába kerüljenek.
Mindezt jó belsõ légkörben, a tanulót ért kudarcok számát minimálisra csökkentve, velük együttmûködve, a jelenlegi nyolcosztályos általános iskola keretén belül kívánjuk elérni.
A gyermeknevelés legfõbb elemei: - szeretet- ismeret- akarat
A gyermek fontos, hogy sok szeretetet kapjon nevelõitõl, szüleitõl, pajtásaitól.
Fontos, hogy õt ismerjék, értsék, objektíven ítéljék meg. Ki kell építeni az erõs akaratot. A tanulónak arra van szüksége, hogy az õt nevelõknél tapasztalja az erõs akaratot, hogy érezze határozottan fogják, s közben fejleszteni akarja saját akaratát is.
Képessé kell tenni arra a gyermeket, hogy tudjon alkalmazkodni másokhoz, a környezetéhez. A helytelen viselkedést nem fogadhatjuk el, a helytelen megnyilvánulásokat fokozatosan el kell tüntetni.
A gyerek autonóm személyiséggé való kialakulásának segítése a feladat.
Az autonómia egyik összetevõje az önállóság. Ez azt jelenti, hogy ki kell fejleszteni az önálló cselekvés, döntés képességét, de hogy az önállóságával milyen formában él, azt rá kell bízni.
A közösségben a feladatok és tevékenységek olyan skáláját kell biztosítani, amelyben a csendes és hangos, az örökmozgó és a megfontolt, a folyton együtt cselekedni vágyó s az elmélyülést kedvelõ egyaránt megtalálja az örömét, s hasznos lehet a közösség számára.
A másik összetevõ a felelõsségvállalás. A jól nevelt, értékes emberre a minél nagyobb szabadság és a minél nagyobb felelõsség a jellemzõ.
Minden nevelés alapja a szükséglet kielégítés és az ösztönzõ ráhatás.
Ez a gyerek szempontjából a döntési lehetõség és a kontroll együttesében jelenik meg, meg kell tanítani, hogy döntéseiért vállalja a felelõsséget.
A viselkedés szabályozásának pedagógiai feladatai:
1. tolerancia
2. következetesség
3. határozottság
Az autonóm személyiség kialakítása a nevelés végsõ célja, ehhez a mindennapi nevelési, pedagógiai feladatok megoldásában három alapszabályt kell betartani:
A fokozatosság elvét – arra kell törekednünk, hogy a gyermek a maga fejlõdési fokának megfelelõen minden nap kevesebb rosszat s kicsit több jót tegyen rendszeresen a kedvességtõl a tanuláson át a megbízhatóságig.
A határok törvényét – nagyon nyitottan, rugalmasan változtassuk is, amikor szükséges, amikor eljött az ideje, de amiben megegyeztünk, ami érvényben van, azt nagyon szigorúan tartassuk be.
Az emberi mérték szabályai – a harmonikus személyiség alakítása azt jelenti, hogy igyekszünk minél kiegyensúlyozottabb személyiséget kialakítani, melyben az érzelem, az értelem és az erkölcs egyformán fejlett, még, ha tudomásul is vesszük, hogy kinél-kinél az egyik vagy a másik kap központi szerepet, míg a többi inkább kiegyensúlyozó hatást fejt ki.
A személyiségfejlesztés fõbb területei:
1. Tanulók érzelmi, akarati jegyeinek gazdagítása, önismeretük fejlesztése
2. Tanulóink érzelmileg legyenek kiegyensúlyozottak, rendelkezzenek empatikus készségekkel, tudjanak tolerálni. Ebben különlegesen kiemelt szerepet kap az integrált oktatás.
3. Akarati tulajdonságait tekintve legyenek határozottak, céltudatosak, kitartók, megbízhatóságra, rendszerességre törekvõk.
a képesség fejlesztése (felismerés, összevonás, összehasonlítás, sorképzés, kiemelés, megismerési képesség, megfigyelési képesség, írás és értõ olvasás, beszéd és beszédértés, tanulási képesség, tapasztalás)
. A tanulók életvitelével kapcsolatos személyiségfejlesztési feladatok:
. Az egészségnevelés célja motiválni a tanulókat az egészséges életmód kialakítására vagy továbbvitelére, az elsajátított magatartásformák szinten tartása és fejlesztése.
. Tanulóinkban ki kell alakítani a pozitív életszemléletet és a pozitív beállítottságot. Ehhez szükséges a testi-lelki egészség óvása
. A magatartás-, viselkedéskultúra jegyeinek gazdagítása
Tisztelettudó, intelligens, kulturált magatartás kialakítása és megkövetelése a tanulóktól az intézményen belül és kívül.
szociális hajlamok (kötõdés, csoportképzés, hovatartozási kötõdés, birtoklás) szokásainak kialakítása
segítés, együttmûködés, versengés, siker- és kudarcfeldolgozás, alkalmazkodás
Speciális feladat:
A testnevelést emelt szinten gyakorló osztályokban: a harmónia, a rend és fegyelem elsajátítása, a folyamatos munkavégzés. a sport, közösséget formáló erejének felhasználásával, a versenyszellem kialakítása, ügyességfejlesztés, életkornak megfelelõ edzettségi állapot. A mozgás megszerettetésén túl a testi-lelki „ép testben ép lélek” eszméje mind-mind nagy jelentõséggel bír.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulók személyiség fejlesztésére irányuló nevelõ és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelõk és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.
A tanulók közösségben, illetve közösség által történõ nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelõ-oktató munkájának alapvetõ feladata.
A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelõi irányítása.
Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerû nevelõi fejlesztése.
2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.
Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelõnek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm - a felnõttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.
3. Az önkormányzás képességének kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelõi segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitûzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.
Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyûjthetnek.
5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.
Feladata: A tanulói közösségre jellemzõ, az összetartozást erõsítõ erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A közösségfejlesztés szervezeti formái :
Osztályközösség
Napközis csoport
Iskolaotthon
Integrált oktatás
IPR
projektoktatás
Diákönkormányzat
Iskolai sportkör
Szakkör
Tanulmányi kirándulások
Nyári iskolai tábor
Iskola elõkészítõ foglakozások
Iskolai- és községi ünnepségek
Vetélkedõk, versenyek, bemutatók
SZMK-val szervezett közös tevékenységek (nyílt napok)
Legnagyobb közösségteremtõ erõvel az osztályközösségek bírnak, fejlesztésük elsõsorban az osztályfõnök feladata, felelõssége és kötelessége.
Iskolánkban éppen ezért prioritást élvez a nagyfelmenõ rendszer. 1-4. osztályokban egy tanító oktat magas óraszámban, és látja el az osztályfõnöki teendõket.
Az osztályközösség fejlesztésének feladatai:
évfolyam
Alakuljon ki az osztályon belül a sokoldalú tevékenységi rendszer a mindennapi élet megszervezéséhez, alakuljon ki a felelõsök rendszere, és rendszeres ellenõrzés mellett végezzék munkájukat. Az osztály fokozatosan kapcsolódjék be a diákönkormányzat életébe, alakuljanak ki az együttélés, együttmûködés elemei, legfontosabb készségei, szokásai, váljanak az együvétartozás élményének meghatározójává.
2. évfolyam:
A közösségen belül alakuljon ki a felelõsi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerûbb közös tevékenységének önálló megszervezése. Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat erõsítõ tevékenységek, alakuljon ki a társakért, közösségért való felelõsség érzete.
3. évfolyam:
A már jól mûködõ tevékenységek mellett kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a diákönkormányzati tevékenység, növekedjen az "összetartozás" érzése, erõsödjenek a baráti kapcsolatok. Alakuljon ki a diákvezetõkkel szemben támasztott igények elsõ megfogalmazása, kapcsolódjanak be az iskola szintû rendezvényekbe.
4. évfolyam:
Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, a diákönkormányzathoz, növekedjen a diákvezetõk döntés-elõkészítésben való részvétele és önállósága. Fejlõdjön a közvélemény a magatartás jelentõs szabályozóvá, az egyén felelõssége mellett növekedjen a közösség felelõssége is. Készüljenek a "felsõ tagozatba" lépés átmeneti feladataira.
5. évfolyam:
A közösség illeszkedjen be az új formák és követelmények közé, az osztály "beépülése" a "felsõ tagozatba" legyen folyamatos. Kapcsolódjanak be az iskola diák-önkormányzati tevékenységébe, a diáktanács ülésein elhangzottakról rendszeresen számoljanak be. A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit. Erõsödjék a közösségért érzett felelõsség, érezzék a fegyelem jelentõségét mind a tanulásban, mind a közösségi tevékenységben.
6. évfolyam:
Szilárduljon meg az osztályközösség egysége, fokozatosan kerüljön elõtérbe az önállóság mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehajtásban és az ellenõrzésben is. Növekedjen a döntéshozatal iránt érzett felelõsség, csökkenjen a közvetlen pedagógusi irányítás. A diákvezetõk érezzenek felelõsséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is. A fegyelem néhány alapvetõ eleme váljon szokássá.
7. évfolyam:
Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete. A közösség nyújtson segítséget iskolai életükhöz. Éljenek javaslattételi és véleményezési jogukkal.
8. évfolyam:
Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete, elsõsorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabbaknak, adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Készüljenek fel a tanulók az iskolai közösség elhagyására, készüljenek a középfokú intézmények új követelményrendszerének.
Az osztályközösség további feladatai:
a megbízatások rendszerének - az ügyeleti rend következetes ellátásának (pl.: hetesek)
az önkiszolgálás elemeinek (az osztály rendben tartása, takarítás, dekoráció, stb.) - a közösség belsõ élete szervezésének
a környezetgondozást szolgáló akciók
hagyományosan ismétlõdõ rendezvényeknek
Kártérítési felelõsség
Alkalmat kell teremteni a közös kulturált szabadidõ eltöltésének; tárlatlátogatások, video vetítések, foci meccsek, ping-pong partik, színházlátogatások keretében.
A tanulmányi kirándulások alkalmasak arra, hogy egységes, jó osztályközösség alakuljon ki. A programok összeállításánál törekednünk kell arra, hogy tanulóink a 8 évfolyam alatt a lehetõségekhez képest megismerjék hazájukat.
Az iskolaközösség - azon túl, hogy jól szervezett osztályközösségekbõl áll - csakis iskolai méretû együttmûködés, az iskola egésze számára jelentõs hagyományok, és az egész iskola számára fontos közös távlatok alapján fejlõdhet tovább. Az iskolaközösség mûködését a diákéletet felelõsséggel szervezõ-irányító diákönkormányzat biztosítja. A pedagógusok és a diákok közösen dolgoznak e szervezetben.
Iskolai hagyományok, DÖK-feladatok:
- évnyitó
- papírgyûjtés
- tanulmányi versenyek (házi versenyek, levelezõversenyek, területi versenyek, stb.)
- fogászati vetélkedõ
- ünnepélyek (okt. 6., okt. 23., márc. 15.)
- kézmûves foglalkozások
- Mikulás
- közös karácsonyi ünnepség
- karácsonyi vásár
- betlehemezés
- farsang
- Petõfi-hét (e hét keretében különbözõ színvonalas versenyeket, elõadásokat, programokat szervezünk iskolánk tanulói számára)
- Egészségnap
- Gyermeknap
- Mûvészetek napja (elõadások, kiállítások)
- Családi-nap közösen az SZMK-val
- kulturális bemutató
- kirándulások
- ballagás, évzáró
A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedõ tanítási óra.
Az iskola nevelõi a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.
a.) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.
b)A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben elõtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezési formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.
c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelõ-oktató munkája a lehetõségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelõk az egyes szaktárgyak tanítási óráin elõnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsõsorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.
d.) Nagy hangsúlyt fektetünk a reális önértékelési igény kialakítására, a módszerek elsajátítására. Megtanulják a tanulók saját munkáikat több szempontúan és elfogulatlanul értékelni. Kísérje figyelemmel teljesítményének alakulását, gondolja át miben fejlõdött, hol vannak hiányosságai.
Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:
a) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidõs tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat mûködik. Alsó tagozaton a tanítók és a szülõk bevonásával a DÖK-segítõ tanár szervezi a programokat. Felsõ tagozaton a DÖK-munka szervezésében a diákok is aktívan részt vehetnek, a munkájukat a DÖK-vezetõ tanár koordinálja.
b) Napköziotthon. A köznevelési törvény elõírásainak megfelelõen,amennyiben a szülõk igénylik - az iskolában tanítási napokon a délutáni idõszakban minimum 10 fõ igénye esetén 2-8. évfolyamon napközi mûködik.
c) Tehetséggondozás és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4.évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.
d) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
e) Szakkörök. A különféle szakkörök mûködése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek mûvésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szervezõdhetnek valamilyen közös érdeklõdési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülõ igények és az iskola lehetõségeinek figyelembe vételévei - minden tanév elején az iskola nevelõtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnõtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.
f) Versenyek, vetélkedõ, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle szaktárgyi, sport, mûvészeti stb.) versenyek, vetélkedõk, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedõk megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelõk szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Petõfi-hét rendezvénysorozat: elõadások, vetélkedõk, sport rendezvények, melyekbe szeretnénk a környékbeli iskolákat is bevonni.
g) Tanulmányi kirándulás. Az iskola nevelõi a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelõmunka elõsegítése céljából az osztályok számra évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. (maximum 2 nap) . A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük. A nem résztvevõk tanítási idõ alatt kötelesek tanórákon, foglalkozásokon részt venni. Csak igazolással maradhatnak távol. Ennek hiánya igazolatlan mulasztást von maga után.
h) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és mûvészeti elõadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közmûvelõdési intézményekben, illetve mûvészeti elõadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezniük. Tanulmányi kirándulások feldolgozása osztályfõnöki órán és az adott tantárgyakhoz kapcsolódva történik.
i) Szabadidõs foglalkozások. A szabadidõ hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelõtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülõ igényekhez és a szülõk anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidõs programokat szervez (PI: túrák, kirándulások, táborok, színház- és, múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidõs rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülõ költségeket a szülõknek kell fedezni ük.
j) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti..
k) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelõ és oktató tevékenységétõl függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.
Korunk jellemzõje, hogy egyre több az átlagtól eltérõ viselkedésû, képességû, családi, anyagi helyzetû gyermek.
Ezek a gyerekek közösségbe, iskolába kerülve gyakran küzdenek beilleszkedési, magatartási nehézségekkel. E nehézségek hátterében társadalmi, családi, egyéni okok egyaránt megtalálhatók.
A magatartási, beilleszkedési zavarok leggyakrabban elõforduló konkrét okai:
Egyik legalapvetõbb ok a kudarc. A részképesség-zavar gyakran vezet oda, hogy a gyermek (nem tudván lépést tartani osztálytársaival) beilleszkedési nehézségekkel küzd.
Súlyos beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször osztályt ismételt, így nem a korának megfelelõ korcsoportban tanul.
Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésbõl (túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség, …stb).
Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelõk és a gyermekek közötti viszony nem megfelelõ.
Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara.
A magatartási, beilleszkedési nehézségekkel összefüggõ pedagógiai feladataink:
Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány.
A család megismerésének legjobb módja a családlátogatás, ez az osztályfõnök és a gyermekvédelmi felelõs feladata. Gyermekeinkkel feltáró beszélgetéseket folytatunk.
A szülõk bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni õket a megfelelõ nevelési módszerek megismertetésével. A problémás gyermekek szülei többnyire nem keresik a kapcsolatot az iskolával. Minél több probléma mutatkozik, a szülõk annál passzívabbak. A gyermekvédelmi felelõs és az osztályfõnök fontos feladata az ilyen passzív családok és az iskola közötti információ áramlás megteremtése.
Az osztályban tanító pedagógusok bevonása a nevelési gondok megoldásába. Nevelési, osztályfõnöki munkaközösségi, szakterületi értekezleteken vitatjuk meg a felmerülõ problémákat és közösen keressük a megoldási lehetõségeket.
Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs, pszichológus, … stb.).
Sok esetben a probléma túlnõ a pedagógia kompetenciakörén, ilyen esetben a gyermekvédelmi ellátórendszer egyéb tagjaihoz (Gyermekjóléti Szolgálat, orvos, pszichológus …stb.) irányítjuk a gyermekeket.
A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott nevelõ szándékú feladatok adása.
Kudarctûrõ képesség fokozása
Pedagógusaink személyre szóló terveket készítenek a nehézségekkel küzdõ gyermekek számára, a gyermekvédelmi felelõs, osztályfõnök feltáró jellegû beszélgetéseket kezd velük.
Különféle lehetõség ajánlása a szabadidõ hasznos eltöltésére.
Iskolánkban mûködõ szakköreink sokféle lehetõséget biztosítanak a tanulóink széles körének szabadidejük hasznos eltöltésére. Igyekszünk minden tanítási napra valamilyen szakköri lehetõséget biztosítani.
A baráti társaság figyelemmel kísérése.
Ráckeresztúr viszonylag kis település, ezért lehetõségünk van arra, hogy megismerjük a gyermekeinket körülvevõ kortárs csoportokat, baráti társaságokat.
Szociális helyzetfelmérés, lehetõség szerinti segítségnyújtás.
A felmérés egyrészt a szülök önkéntes adatszolgáltatása, másrészt az osztályfõnökök és a gyermekvédelmi felelõs által közösen kitöltött gyermekvédelmi kérdõív segítségével biztosítjuk iskolánkban.
Tájékoztató elõadások szenvedélybetegségekrõl, egészségügyi, rendõrségi … stb. szakemberek bevonásával.
Tanulóink körében egyre gyorsabban terjednek az olyan káros szenvedélyek, mint a dohányzás, alkoholfogyasztás, de vélhetõen elõfordult már drogfogyasztás is. Ráckeresztúron országos hírû drogrehabilitációs otthon mûködik. Az otthon munkatársai több ízben tartottak már elõadást iskolánkban, diákjaink meglátogatták az otthont. Célunk az intézménnyel szorosra fûzni, rendszeressé tenni a kapcsolatot. Ezen túlmenõen a jövõben a rendõrség DADA programjába is szeretnénk bekapcsolódni.
A nevelõtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységrõl (nevelési értekezlet, belsõ továbbképzések).
Értekezleteink, továbbképzéseink fontos témája az oktatás gyakorlati képzésein túl a magatartási, beilleszkedési gondokkal küzdõ gyermekeknek nyújtható segítség.
Iskolai agresszió megszüntetése
Jelentõs probléma az iskolai agresszió terjedése. A gyermekek egyre durvábban, egymás fizikai épségét nem kímélve vezetik le feszültségeiket, torolják meg vélt vagy valós sérelmeiket. Pedagógusaink igyekeznek megtanítani gyermekeinket a helyes konfliktuskezelésre, felhívjuk a gyermeke és a szülõk figyelmét a média, a számítógép kínálta negatív minták káros hatásaira. A rendszeres sportolás, az iskolánkban most beinduló sporttagozat is hatékony módja lehet a feszültségek levezetésének.
A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdõ gyermekek nevelése, oktatása, a hagyományos pedagógiai eszközökön túl speciális szakemberek közremûködését is igényli. Ezért rendszeresen igénybe vesszük a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szolgáltatásait. Iskolánkban fejlesztõpedagógus, logopédus dolgozik. A családi eredetû, nevelési, szociális okokból eredõ problémákkal a gyermekvédelmi felelõs foglalkozik. Az óvodából az iskolába történõ átmenet nehézségeit az óvoda és az iskola közösen próbálja enyhíteni. A tagozatváltást (alsóból felsõbe) a tanítók és tanárok közösen segítik.
Ezen túlmenõen a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdõ gyermekek számára rendelkezésre áll:
Napköziotthon
Felzárkóztató órák
Nevelõk, tanulók szülõk személyes kapcsolattartása
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs
Gyermekjóléti Szolgálat
Szükség esetén pszichológus
Pszichopedagógus
Gyógypedagógus
Pedagógiai asszisztens
4. Tehetség- és képességkibontakoztatást segítõ tevékenység
Cél: a tanulók egyéni adottságain és tevékenységén alapuló képességfejlesztés. A tehetség- és képességkibontakoztatás feladatai:
- megállapítani, hogy egy-egy tantárgy milyen képességek fejlesztésére alkalmas
- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése
- differenciált foglalkozás a tanítási órán
- a tanultak és a gyakorlat közötti összefüggések feltárása
- az egyes tantárgyak közötti koncentráció megteremtése
- az ismeretek hatékonyan mûködõ rendszerbe szervezése
- megfelelõ motivációs rendszer kialakítása
- választható tárgyak tanulása
A tehetség, képesség kibontakoztatásának segítése
. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:
A nem kötelezõ (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása (nyelv, számítástechnika),
Versenyek (helyi, területi, megyei, levelezõs), vetélkedõk, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.) A szabadidõs foglalkozások (pl.: színház- és múzeum látogatások ).
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése
Az iskolába járó gyermekek jelentõs része szociális, mûveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetõvé teszik a hátrány minimálisra csökkentését. Leghatékonyabb eszköze a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülõi értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan oldjuk meg.
5. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az utóbbi két évtized társadalmi változásai a legkiszolgáltatottabbakat, a gyermekeket érintették a legsúlyosabban. A családok egyre kevésbé töltik be szocializációs, nevelõ funkciójukat, ezért egyre nagyobbak a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben.
A növekvõ társadalmi, családi elvárás, a gondokkal küzdõ gyermekek nagy száma szükségessé teszi, hogy iskolánk a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatoknak kiemelt szerepet szánjon.
A gyermek- és ifjúságvédelem feladata iskolánkban a veszélyeztetett, hátrányos helyzetû vagy bármely más okból nehézségekkel küzdõ gyermekek, családok segítése, támogatása a pedagógia legszélesebb értelemben vett eszközrendszerének segítségével.
Az iskola gyermekvédelmi munkája három fõ területre koncentrál: prevenció, felderítés, a már kialakult veszélyhelyzet megszüntetése.
A megelõzés eszközei:
Korrepetálás
Felzárkóztató foglalkozások
Napköziotthon
Sport és kulturális rendezvények
Sporttagozatos osztályok indítása
Osztályfõnöki órák
Személyes beszélgetések
Életvezetési tanácsadás
A felderítés eszközei:
Családlátogatás
Kapcsolattartás a jelzõrendszer tagjaival
Személyes beszélgetések gyermekkel, szülõvel
Kérdõíves felmérések
A kialakult veszélyhelyzet megszüntetése:
Jelzés a Gyermekjóléti Szolgálatnak és szükség szerint a jelzõrendszer egyéb tagjainak (rendõrség, gyámhatóság, háziorvos, …. stb).
A már kialakult veszélyhelyzet megszüntetésére a pedagógia eszközök általában kevésnek bizonyulnak, ezért szükséges a gyermekvédelemmel kapcsolatba kerülõ egyéb intézmények, személyek bevonása a munkába.
Az iskola gyermekvédelmi kapcsolatrendszere.
A gyermekvédelmi jelzõrendszer koordinátora a Gyermekjóléti Szolgálat, felé a 1997. évi XXXI. Tv. jelzési kötelezettséget ír elõ az iskola számára.
Jelzési kötelezettségünknek saját hivatalos jelzõlapunk segítségével teszünk eleget, de telefonon és személyesen is konzultálunk a Gyermekjóléti Szolgálat munkatársaival.
Ezen túlmenõen kapcsolatot tartunk:
Polgármesteri Hivatal
Jegyzõ
Járási gyámhivatal (mint másodfokú gyámhatóság)
Védõnõ
Háziorvos
Pszichológus
Nevelési Tanácsadó
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság
TEGYESZ
Rendõrség
Civil Szervezetek
Egyházak
A gyermekvédelmi tevékenység személyi feltételei:
Az iskola gyermekvédelmi munkáját az intézmény igazgatója irányítja. A munkában minden pedagógus – a maga szakterületének megfelelõen – részt vesz. Az iskolai gyermekvédelmi munka megköveteli, hogy a munkát végzõk – elsõ sorban osztályfõnökök- ismerjék Ráckeresztúr szociokulturális sajátosságait, lakóit, azok szociális helyzetét. Jó kapcsolatot tudjon kialakítani gyermekekkel, szülõkkel, valamint a gyermekvédelemben érintett helyi intézményekkel. Képes legyen a pedagógia és a szociális szakma – részben eltérõ – eszköz- és célrendszerét összehangolni.
Ennek érdekében:
Folyamatos kapcsolatot tart a tantestület tagjaival.
Szoros kapcsolatban van a Gyermekjóléti Szolgálattal, szükség esetén jelzéssel él
Családlátogatásokon, óralátogatásokon vesz részt
Tájékoztatja a gyermekeket, szülõket azokról a lehetõségekrõl, személyekrõl, intézményekrõl, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak
Figyelemmel kíséri az iskolai hiányzásokat. Igazolatlan hiányzás esetén családlátogatás keretében deríti fel a hiányzás okát, jelzéssel él a Gyermekjóléti Szolgálat felé, szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez.
Nyilvántartja – az adatvédelmi, titoktartási szabályoknak megfelelõen – a hátrányos helyzetû és veszélyeztetett tanulókat.
Gyermekvédelmi tevékenységérõl tájékoztatja az iskola vezetõit
Iskolánkban jellemzõ gyermekvédelmi problémák:
A család szociálisan hátrányos helyzetû
Munkanélküliség a családban
Családon belüli feszültségek, agresszió, válás
Nevelési hibák: ellenõrzés, felügyelet hiánya, túlzott szigor vagy engedékenység
Szülõk alkoholizmusa
Gyermekek negatív hatása egymásra
Gyermekek egymás közötti agressziója
Gyermekek dohányzása, alkohol – drogfogyasztása
Korai szexuális élet
Testi higiénia hiánya
6. Szociális hátrányok enyhítését segítõ tevékenységek
Társadalmunk jellemzõje, hogy az emberek rendkívül eltérõ anyagi körülmények között élnek. Ezek a szociális különbségek tapasztalhatóak az iskolában is, érzékelhetõek a gyermekek viselkedésén, teljesítményén. Ezért az iskola fontos feladata a különbségek lehetõség szerinti kiegyenlítése, a szociális hátrányok enyhítése. Anyagiak híján ezt elsõsorban pedagógiai eszközökkel tudjuk megtenni. Ezen túlmenõen az állam által nyújtott támogatások (gyermekétkeztetés, tankönyvtámogatás) differenciált elosztását segítjük. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy kapcsolatokat keresünk olyan civil szervezetekkel, cégekkel, magánszemélyekkel, egyházakkal, akik anyagi eszközökkel vagy bármely más módon segíteni tudják a szociális hátrányok enyhítését.
A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:
Napköziotthon
A napköziben különbözõ szakos tanárok felváltva dolgoznak, így lehetõség nyílik arra, hogy az egyes tárgyak tanulásakor szaktanári segítséget kapjanak tanulóink. A napközis foglalkozások során lehetõség van egyéni korrepetálások beiktatására is. Itt nagy segítséget jelentene pedagógiai asszisztens(ek) alkalmazása a napköziben.
Iskolaotthon
Az iskolaotthon azon túl, hogy leveszi a felügyelet, tanulás, étkezés biztosításának terheit a szülõ válláról, a gyermek számára – tapasztalt pedagógusok segítségével biztosítja a tanulás, pihenés, játék optimális e elosztásának lehetõségét
Felzárkóztató foglalkozások, korrepetálás.
A korrepetálások egyik legfontosabb feladata a szociális hátrányokból eredõ lemaradások pótlása. Ebben szaktanáraink és pedagógiai asszisztenseink egyaránt részt vesznek.
Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelõs alkalmazása
Iskolánkban félállásban gyermekvédelmi felelõs dolgozik. Fõ feladata ezen a téren a szociális hátrányokkal küzdõ gyermekek felkutatása. A szociális hátrányok csökkentésére irányuló iskolai munka segítése, koordinálása. Új lehetõségek, módszerek keresése.
Iskolai könyvtár, tornaterem, az iskola létesítményeinek, eszközeinek ingyenes használata
Rászorulóknak ingyenes tankönyvellátás – a mindenkori törvényi elõírásoknak megfelelõen
Rászorulóknak ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés – a mindenkori törvényi elõírásoknak megfelelõen
Iskolatej akció
Az iskolatej biztosítása településünkön helyi vállalkozó bevonásával történik. Tanulóink igényei szerint, mellyel hátrányos helyzetû családoknak nyújtunk támogatást.
Nevelõk és tanulók segítõ személyes kapcsolata
Családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése
A szociális hátrányok igen gyakran együtt járnak életvezetési, nevelési gondokkal, ennek megoldásában pedagógusaink és a gyermekvédelmi felelõs nyújt segítséget.
Családlátogatások
Minden elsõ osztályba érkezõ gyermeket tanítójuk szeptember végéig meglátogat. Felsõ tagozatba kerülve az új osztályfõnökök szintén felkeresnek minden családot. A gyermekvédelmi felelõs feladata a súlyosabb problémákkal küzdõ családok rendszeres látogatása, segítése.
HHH-s gyerekek szüleivel 3 havonkénti megbeszélés
Személyre szabott fejlesztési tervek készítése
Ráckeresztúri Iskolásokért Alapítvány
Az alapítvány rendszeresen segíti a szociálisan rászoruló tanítványainkat. (kirándulások, programok támogatásával)
Szoros kapcsolat a Polgármesteri Hivatal szociális elõadójával
Segélyek, szociális juttatások igénylésében, gyámhatósági ügyek intézésében szükséges a rendszeres együttmûködés.
Folyamatos együttmûködés a Gyermekjóléti Szolgálattal
A Szolgálattal közösen havi rendszerességgel esetmegbeszélést tartunk, melyen részt vesz az iskola valamely vezetõje és a gyermekvédelmi felelõs. Jelzõlapunkon írásban is eleget teszünk jelzési kötelezettségünknek.
Az IPR keretében különbözõ programokat szervezünk a halmozottan hátrányos gyerekeknek
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása
Az oktató –nevelõ munkánkban kiemelt terület a különbözõ hátrányokkal érkezõk és lemaradók segítése, felzárkóztatása.
Kulcsszó az egyéni differenciálás:
az egyénre szabott segítséget minden gyereknek meg kell adni
minden gyermeket a képességei szerint kell terhelni
a tananyagot differenciáltan kell feldolgozni
az egyéni tanulási stílust és ütemet figyelembe kell venni
a tanári irányítás mellett érvényesíteni kell az együttmûködõ tanulást
A sajátos nevelési igényû gyermekek integrált nevelése – oktatása
A tanulási probléma súlyosságát a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. Az általuk kiadott szakvéleményben megfogalmazottak alapján történik a gyermek további iskolai nevelésének- oktatásának megtervezése.
Célok, feladatok a tanulási problémával küzdõ gyermekek megsegítése érdekében
a sajátos nevelési igénybõl fakadó hátrányok csökkentése
harmonikus személyiség kialakítása
a szülõvel való szoros kapcsolattartás kialakítása a fejlesztõ munka tervezésének szempontjából
a kiváltó okok feltárása
a fõbb tünetek minél korábbi felismerése
a különbözõ tanulási zavarok legfõbb sajátosságainak ismerete
a gyermek neveléséhez – oktatásához szükséges motivációs bázis kialakítása
az egyéni képességeket figyelembe vevõ támogató légkör kialakítása
a szakvéleményben szereplõ fejlesztési formák biztosítása
az óvodai nevelés során dokumentált problémás gyermekek iratainak továbbítása az iskolába
az óvónõk, a tanítók és a gyógypedagógus személyes kapcsolattartása, információcseréje a leendõ elsõsökrõl
a pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartása
Megvalósítás formái: Korrepetálások
Korrepetálást biztosítunk azoknak a gyermekeknek, akiknél lemaradás tapasztalható valamely tantárgyból.
Fejlesztés
A sajátos nevelési igényû gyermekekkel gyógypedagógus foglalkozik. Egyéni vagy kiscsoportos formában folyik a képességfejlesztés, melynek területei a rendelkezésre álló szakvélemények alapján kerülnek meghatározásra.
A gyermekek számára személyre szabott fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus.
Iskolánkban nemcsak a sajátos nevelési igényû gyermekeknek van lehetõségük a fejlesztõ órákra, hanem a HEFOP pályázatnak köszönhetõen a 2007/2008. tanév elsõ félévében lehetõség van arra, hogy pedagógiai asszisztens segítse a munkát. Ez nagymértékben megkönnyíti a pedagógusok munkáját, és a gyerekek szempontjából is hasznos.
Kapcsolattartás
A fejlesztõ munka eredményességének növeléséhez kapcsolatot tartunk külsõ szakemberekkel.
Nevelési Tanácsadó
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság
Családsegítõ és Gyermekjóléti Szolgálat
A tanulási nehézségek kiküszöbölését a pedagógus nem hárítja teljes egészében a gyógypedagógusra, igyekszik saját eszköztárán változtatni, amikor problémát lát. A gyógypedagógus partner ebben a folyamatban.
Tevékenység
Módszer
Felelõs
Határidõ
1. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése
Képességek felmérése iskolába lépéskor – prevenció- képességek felmérése az iskolázta
Online vendgek: 1